Újabb kutatások szerint a domoik sav   számos mélyvízi élőlényre is káros hatással lehet.  Ezt a neurotoxint néhány  egysejtű diatóma-faj állítja elő  (P. australis, P. pseudodelicatissima, P. pungens, P. multiseries), amelyek a pseudo-nitzschia nemzetségébe tartoznak. Túlzott elszaporodásuk esetén a környezet domoik sav-koncentrációja veszélyes mértékben megnő, amely közvetlen, vagy közvetett módon káros hatással lehet halakra, bentosz-lakókra, madarakra és emberekre. Ezekre a lánc-szerű telepekbe tömörülő egysejtűekre (mint termelőkre) és egyes szűrő életformát folytató aljzatlakókra (szivacsok, kagylók)  semleges hatással van, de ez utóbbiakban nagy mennyiségben felhalmozódhat.  Itt kapcsolódik be a táplálékláncba, eljuthat egészen az emberig is (halak, kagylók elfogyasztása által).  Mérgezéses tüneteket válthat ki , ilyenek például: rossz közérzet, szédülés, látás-zavar, izomgörcsök; sok esetben hatással van a rövidtávú memóriára is. Neve ASP (amnesiac shellfish poisoning), avagy amnéziás kagylóméreg okozta mérgezés. Nagy mennyiségben, a szervezetbe jutva halált is előidézhet, fókák, madarak, bálnák és emberek között egyaránt. Túlzott elszaporodásuk egyaránt veszélyezteti Európa-,Ázsia és Észak-Amerika partvidékeit.

Tudósok napjainkban azt vizsgálták, lejuthat-e ez a veszélyes anyag a mély óceáni aljzatra, és ha igen, milyen következményekkel jár. Vízmintavevőket engedtek le 500 -,és 800 méter mélyre, amelyekben kiszűrték  az algák által termelt, lefelé szállingózó toxinokat.  Eredményeik aggasztóak.  Nagy mennyiségben beépülhet az üledékbe, ahol az aljzaton táplálkozók más tápanyagokkal együtt a domoik savat is “bekebelezhetik”. Így tovább juthat az őket elfogyasztók szervezetébe. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy hosszabb távú, mélyvízi környezetre gyakorolt hatásukról képet alkothassunk.

fotó: ASP-áldozat

Tápanyag:

Emily Sekula-Wood,  Dél-Karolinai Egyetem

NOAA