A korai 50-es években a szürke bálnák jelenléte megszokott volt a Gerrero Negro lagúnában, a Kaliforniai-öbölben. 1957-ben hatalmas hajók jelentek meg és megkezdődött a só kitermelése és szállítása. A lagúna száját kotrógépekkel mélyítették. A következő hét évben a szürke bálnák száma folyamatosan csökkent, míg 1964-ben teljesen eltüntek erről a területről. 1967-ben a só-kitermelés gazdasági okok miatt megszűnt, ettől kezdve a bálnák folyamatosan kezdtek visszatérni egykori pihenőhelyükre.
A korai 80-as években már több, mint száz anya és borja használta a lagúnát. Peter Tyack (Woods Hole Oceanographic Institution) véleménye szerint elképzelhető, hogy vizuális -,és kémiai hatások is szerepet játszottak a tömeges elvándorlásban, de az elsődleges kiváltó okok a hajók és kotrógépek által kibocsátott hangok voltak. Megemlíti, hogy a szürke bálnáknak számos párzási területe található a Kaliforniai-öbölben, így egy időleges elvesztése nem okoz problémát a populáció fenntartásában, de megfigyelései megerősítik azt a tényt, hogy az ipari tevékenységek által kibocsátott hangok jelentősen befolyásolják egyes fajok élettevékenységét. Az antropogén eredetű hangok számos úton-módon kihatással lehetnek ezek viselkedésére, interferálhatnak a kommunikációjuk során használt hangokkal, növelhetik az élőlényekre ható stressz mértékét, akár halláskárosodást is okozhatnak. Hatásuk sokkal jelentősebb, mint a szárazföldön; a hang jobban terjed a víz alatt, mint a fény, ezért számos élőlény ebben a környezetben elsősorban a hangot használja tájékozódásához és kommunikációjához. A fogascetek (delfinek, orkák, ámbrás cetek) magas frekvenciájú hangok segítségével tájékozódnak, zsákmányukat (amely akár egy méternél is kisebb lehet) képesek akár több-száz méterről bemérni, míg a sziláscetek alacsony frekvenciájú hangokat használnak kommunikációjukhoz, amely esetenként több száz km-es távolságot jelent. Az ipari tevékenységek zajterhelése mellett persze más forrásokkal is számolni kell; ilyenek például a mélység-mérők, szonárok, levegőbombák (amelyek az óceáni kéreg geológiai rétegeinek feltérképezésében segítenek). Habár ezek többsége nem folyamatosan működő, számos eszköz erősebb jelet bocsájt ki, mint a közlekedő hajók motorjai.
Chris Parson és kollégái (George Mason University) összefüggésbe hoztak partra-vetődési sorozatokat az események közelében -katonai hajók által- használt aktív szonárokkal. Egy 2000-ben, a Bahamák területén történt partra-vetődést (3 faj 16 bálna-egyede); a Kanári-szigetek közelében történt partra-vetődést (csőröscetek); számos partra-vetődést Taiwan közelében 2004-ben; több faj partra-úszását Észak-Karolina közelében; 145 pilótabálna kiúszását az ausztráliai Queensland partvidékén, 2005 januárjában. Ezeket az eseményeket egy dolog köti össze: a közelben mindenhol katonai kísérletek, gyakorlatok folytak.
Egyes tanulmányok (Geophysical Research Letters) felhívják a figyelmet az óceánok savasodása és a hang terjedése közötti igen összetett kapcsolatra. A hang elnyelése az óceánokban a víz kémiai (és fizikai) tulajdonságaitól függ. Minél alacsonyabb a környezet pH-értéke, annál kevesebb alacsony -, és közepes frekvenciájú hangot képes elnyelni , így ezek annál messzebbre képesek “utazni” a víz alatt. Az óceánok kémhatása az 1700-as évek közepe óta 0,1-del csökkent, és egyes becslések szerint 2050-re további 0,2-nyi változást is elérhet. Keith Hester és kollégái (Monterey Bay Aquarium Research Institute) kiszámították, hogy a jelenlegi pH-érték mellett a tengervíz 12%-kal kisebb hatékonysággal nyeli el az alacsony -, és közepes frekvenciájú hangokat, mint az ipari forradalom előtt; ilyen ütemű csökkenés mellett ez a század közepére elérheti a 40%-ot. Habár ez a folyamat akár kedvezhetne is a tengeri emlősök egy részének- mivel a sziláscetek által kibocsátott hangok nagyobb távolságokra is utazhatnának-ugyanez elmondható lenne a hajómotorok általi zajterhelésről is.
Tápanyag:
Tyack, P.L.2008. Implications for marine mammals of large-scale changes in the marine acoustic enviroment. Journal of Mammalogy 89(3):549-558;
Parsons, E.C.M. et al.2008. Navy sonar and cetaceans:Just how much does the gun need to smoke before we act? Marine Pollution Bulletin 56:1248-1257;
Hester, K.C, et al.2008. Unanticipated consequences of ocean acidification: a noisier ocean at lower pH. Geophysical Research Letters L19601, doi: 10.1029/2008GLO34913.
Seaweb
