Kék energia
A Lockheed Martin céget legtöbben vadászgépek, műholdak és más katonai eszközök építésével kapcsolatban ismerhetik. 2006-óta azonban visszatért egy nem is olyan régen félbehagyott kutatási területéhez: megújuló energia előállítása, az óceánból.
A cég már korábban is kísérleteket folytatott ezzel az energiafajtával kapcsolatban (a 70-es évek olajválsága nyomán), 1979-ben pedig lefuttattak egy 50kW-teljesítményű kísérleti tesztet Hawaii mellett, de a Reagan-érában a kormányzat támogatása jelentősen visszaesett, így a 80-as években felhagytak a további kutatásokkal. A jelenleg kidolgozás alatt álló technológia még kísérleti fázisban van, de ha hosszabb távon is működőképesnek bizonyul, fontos eszköze lehet a globális klímaváltozás elleni harcnak.
Működési elvének alapja a felszíni és mélyben lévő vízrétegek hőmérsékletkülönbségének kihasználása. A magas nyomás alatt tartott folyékony ammóniát a meleg felszíni víz segítségével forráspontig hevítik (ez kicsivel az adott felszíni víztest hőmérséklete alatt van), a folyadékból gáz lesz, amely egy turbina-generátort hajt meg. A mélyből csöveken keresztül hidegvizet szivattyúznak a felszínre, melynek segítségével a gázt újra folyadékfázisra kondenzálják, és a kör kezdődhet elölről. Az egyik fontos előnye ennek az energiaforrásnak, hogy éjjel-nappal működhet, szemben a napelemekkel, napkollektorokkal, és a szélerőművekkel. Hozzá kell tenni, a technológia kiépítése nem olcsó, és csak meghatározott óceáni területeken működőképes (pl.: trópusokon ahol a vízrétegek közötti hőmérsékletkülönbség elég nagy). A Hawaii-szigetek környékére tervezett kísérleti platform kiépítésének költsége akár a 250 millió dollárt is elérheti (az üzembehelyezés becsült időpontja 2013).
Szkeptikusok kételkednek a rendszer „tökéletességében”, mivel a hidegvíz felszivattyúzásához felhasznált energia erősen csökkenti a technológia hatékonyságát (a cég becslése szerint ez a kitermelt energiának csupán 3-5%-át jelentené és az energia egyébként is ingyen van). Kérdés továbbá, hogy a melegvíz-beszívó szerkezet elől hogyan tudnak a halak elúszni, és a mélyből érkező tápanyag-dús, felszínen kiengedett hidegvíz milyen hatással lehet a helyi ökoszisztémára.
Forrás:
The New York Times, 2009. április
Kék energia
A Lockheed Martin céget legtöbben vadászgépek, műholdak és más katonai eszközök építésével kapcsolatban ismerhetik. 2006-óta azonban visszatért egy nem is olyan régen félbehagyott kutatási területéhez: megújuló energia előállítása, az óceánból.
A cég már korábban is kísérleteket folytatott ezzel az energiafajtával kapcsolatban (a 70-es évek olajválsága nyomán), 1979-ben pedig lefuttattak egy 50kW-teljesítményű kísérleti tesztet Hawaii mellett, de [...]
Hogyan gyógyít a Holt-”tenger”?
“Miként alakulhatott ki a Holt-tenger, és igazolható-e a gyógyhatása? Ha tényleg van gyógyhatása, akkor mely betegségekre?”
A Holt-tenger a tengerszint alatt mintegy 400 méterrel fekvő képződmény, melynek sótartalma a többi tengerénél jóval nagyobb. Nevét is ennek köszönheti: átlag 300 gramm per kilogrammos sótartalma nem teszi lehetővé, hogy bármilyen élőlény megélhessen benne vagy körülötte.
A Holt-tenger egy tektonikai [...]
New York méretű jégtábla omlott össze
Jéghegyekké töredezett egy New York város méretű jégtábla az Antarktisz-félszigetnél, miután áprilisban a globális felmelegedés következtében összeomlott egy jéghíd is – jelentette be egy tudós.
Bizonytalanná vált a Wilkins-jégtábla északi “homlokzata”, és elszabadultak az első jéghegyek – mondta el Angelika Humbert, a Münsteri Egyetem glaciológusa az Európai Űrügynökség műholdfelvételeinek alapján. A Szingapúrnál vagy Bahreinnél nagyobb, majdnem New [...]
Mély óceáni bányászat és veszélyei napjainkban
Az óceáni aljzaton hatalmas mennyiségű arany, ezüst, réz, cink és ólom található. A kitermelést számos tényező nehezíti: potenciális helyszínei több km mélységben találhatók, a fémércek néha igen masszív rétegekbe ágyazódva helyezkednek el, a felszínre hozatal igen költséges lehet, és veszélyeztetheti mind a mélységben, mind a felszín közelében lakók élőhelyeit. A gazdasági igények és a folyamatosan [...]
A Polarstern kutatóútjának nem várt hatásai
Német és indiai tudósokkal a fedélzetén 2009 januárjában útjára indult Fokvárosból két és fél hónapos útjára a Polarstern kutatóhajó. A két ország neves intézetei (National Institute of Oceanography-India, Alfred Wegener Institute-Németország) által létrehozott program (LOHAFEX) határozott célt tűzött ki maga elé. A vas óceánok co2-elnyelésére gyakorolt hatását vizsgálta, egy a Déli-óceánban mesterségesen előidézett, [...]
Medúzák inváziója
„Egyes medúzafajok túlzott mértékben elszaporodhatnak, ha továbbra is veszélyeztetjük tengereink törékeny ökoszisztémáit” állítják észak-ír tudósok. Ezek az élőhelyek hatalmas nyomás alatt állnak, amely többek-között a túlhalászásnak, a vízhőmérséklet növekedésének, a ragadozók hiányának (például tonhalak), a növekvő tápanyagmennyiségnek és csökkenő tengeri biodiverzitásnak köszönhető. Ezek a folyamatok egyúttal az Írországot körülölelő tengerek gazdasági potenciálját is jelentős mértékben [...]
Domoik sav, egy halálos idegméreg, amely a mély óceáni táplálékláncot is veszélyezteti
Újabb kutatások szerint a domoik sav számos mélyvízi élőlényre is káros hatással lehet. Ezt a neurotoxint néhány egysejtű diatóma-faj állítja elő (P. australis, P. pseudodelicatissima, P. pungens, P. multiseries), amelyek a pseudo-nitzschia nemzetségébe tartoznak. Túlzott elszaporodásuk esetén a környezet domoik sav-koncentrációja veszélyes mértékben megnő, amely közvetlen, vagy közvetett módon káros hatással lehet halakra, bentosz-lakókra, madarakra [...]
Milyen hatással lehetnek egyes antropogén eredetű víz alatti hangok tengeri emlősökre?
A korai 50-es években a szürke bálnák jelenléte megszokott volt a Gerrero Negro lagúnában, a Kaliforniai-öbölben. 1957-ben hatalmas hajók jelentek meg és megkezdődött a só kitermelése és szállítása. A lagúna száját kotrógépekkel mélyítették. A következő hét évben a szürke bálnák száma folyamatosan csökkent, míg 1964-ben teljesen eltüntek erről a területről. 1967-ben a só-kitermelés gazdasági okok [...]
Korallok és klímaváltozás kapcsolata az ausztráliai Nagy-Korallzátony területén
A korallok növekedési rátája 1990-óta csökken az ausztráliai Nagy-Korallzátony területén; a jelenség összefüggésben áll a globális klímaváltozással. A Glenn De’ath és társai (Australian Institute of Marine science) által készített tanulmány megjegyzi “a korallzátonyok hatalmas nyomás alatt állnak, amely többek között a klímaváltozásnak, a tengerekbe kerülő növekvő hordalék-mennyiségnek és az óceánok savasodásának köszönhető”. Alacsonyabb pH-szint esetén [...]
Vitorlások a világ körül
Frankó fotók vitorlásokról, a világ minden részéről.
(Christopher Furlong/Getty Images), (REUTERS/Chip East), (AP Photo/Eric Risberg)
további fotók
TAG CLOUD
WP Cumulus Flash tag cloud by Roy Tanck and Luke Morton requires Flash Player 9 or better.
Népszerűek
Jelenlegi cikkek
- Hogyan gyógyít a Holt-”tenger”?
- New York méretű jégtábla omlott össze
- Mély óceáni bányászat és veszélyei napjainkban
- A Polarstern kutatóútjának nem várt hatásai
- Medúzák inváziója
- Domoik sav, egy halálos idegméreg, amely a mély óceáni táplálékláncot is veszélyezteti
- Milyen hatással lehetnek egyes antropogén eredetű víz alatti hangok tengeri emlősökre?
- Korallok és klímaváltozás kapcsolata az ausztráliai Nagy-Korallzátony területén
- Vitorlások a világ körül
